A sok szempont érdekes eredményeket hozó felmérés kiemelkedő tanulsága, hogy a KKV szektornak 54%-a szeretne külső pénzügyi segítséget igénybe venni. Az elsősorban finanszírozást illetve pénzügyi támogatást igénylők összesen 67%-ának legalább 15 millió Ft összegre lenne szüksége, de még a KKV szempontból nagy összegnek számító 25 millió Ft feletti finanszírozásra is az igénylők 44%-ának lenne szüksége.

Sajnos a megkérdezettek 44%-a jelenleg semmilyen hitellel nem rendelkezik, és mindössze egyharmaduknak van csak folyószámlahitele. A meglévő hitelek nagy része egyébként forgóeszköz és beruházás finanszírozás. Érdekes viszont, hogy a már hitellel rendelkező vállalkozások számával csaknem teljesen megegyező arányban igényelnének további finanszírozást a megkérdezettek.

A pályázatokkal kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy a megkérdezett vállalkozások fele már adott be pályázatot az elmúlt három év során, és a pályázók 74%-a sikeresen el is nyert valamilyen pályázatot. Ennek ellenére a vezetők fele azonban nem bízik abban, hogy a jövőben pályázat útján fejlesztési forráshoz juthatnak.

Említésre méltó, hogy a KKV-k egyre jobban felismerik a pénzügyi támogatás szükségességét, és a jövőben 54%-uk tervezi is valamilyen pályázaton történő részvételét. A pályázatok igénybevételét nem tervező cégek 89%-a azonban vagy az alkalmas projekt hiányát, vagy az ország rossz makrogazdasági helyzetét jelölték meg indokként.

(Bővebb információk a Policy Agenda weboldalán: Link)

A fentiek számok alapján érdekes finanszírozási képet fest a hazai KKV piac:

1. A szektor még mindig eléggé alulfinanszírozott – a megfelelő likviditási háttérrel rendelkező, pályázati lehetőségeket sikeresen igénybe vevő társaságok egyértelmű piaci előnyökkel rendelkeznek az alultőkésített, adózási és pénzügyi lehetőségeiket nem ismerő versenytársaikkal szemben.

2. Sajnos a KKV szektor vezetői elég beszűkültnek érzik lehetőségeiket, és gyakran a mindennapi munkára tekintettel nem fordítanak energiákat a pénzügyi folyamataik optimalizálására, illetve a lehetséges fejlesztések, előrelépések kidolgozására.

3. A szektor szereplői nagyrészben még mindig sablonosan gondolkodnak a finanszírozási kérdéseket illetően – jórészt azért is, mert a hazai bankrendszer is így kezeli a szektor képviselőit. Ennek az eredménye, csak a kipróbált „sokak által járt” finanszírozási megoldásokat használják – ezáltal azonban az egyedi lehetőségek kialakításától és kihasználásától fosztják meg magukat.

Az AKTA Zrt. célja, hogy szakértőivel megfelelő segítséget nyújtson a finanszírozási kérdések terén olyan vállalkozások számára, akik egyedi lehetőségek kialakítására törekszenek a rendelkezésre álló állami és EU-s támogatások igénybevétele mellett.

2012. február 8. szerda

Sajnos a korábban jellemző egyeztetési megoldások – amelyek gyakran évekig húzódtak – nem bizonyulnak kellően hatékonynak a jelenlegi pénzügyi viharban, és várhatóan gyorsabb, viszont így esetleg nem minden tagállam által teljeskörűen támogatható megoldások is születhetnek az Eurózóna válságból történő kilábalása.

Három lehetséges forgatókönyvet fogalmazott meg a FT.com szakembere:

Forrás: Financial Times: Gavyn Davies

 1. sz. fogatókönyv

Ha az Euró-zóna felbomlása a periférikus országok kilépésével valósul meg, akkor Németország és Franciaország vezetésével egy új – kisebb – Euró-zóna alakulhat ki. Azon befektetések, amelyek ebben az esetben az új zónán belül találhatóak, az egyéb devizákhoz képest (pl. USD) várhatóan felértékelődnek.  Ezzel párhuzamosan viszont a zónán kívül rekedő országok devizái (Pl. Olaszország vagy Magyarország) várhatóan az egyéb devizákhoz – beleértve az EURÓ-t is – további leértékelésre készülhetnek.

2. sz. fogatókönyv

Másik lehetőség, hogy Németország pár egyéb erős tagállammal együtt kilép az Euró-zónából, mert attól tartanak, hogy az Euró kialakuló inflációja elfogadhatatlan fenyegetést jelent számukra. Várhatóan ezek a kilépő tagállamok egy új devizát fogadnak el (pl.: Új Német Márka).

Ebben az esetben várhatóan a bennmaradó tagállamok is leválnak az Euróról és saját devizáikat indítják újra (2.a útvonal az ábrán). Sajnos ebben az esetben maga az Euró megszünne, így a befeketések az adott földrajzi helyszíneknek megfelelően szenvednének el fel vagy leértékelést.

Kevésbé valószínű út a 2.b., amely szerint a Németország nélkül zóna megtartaná közös devizának az Eurót, amely így jelentős leértékelést szenvedne el a többi devizához (elsősorban USD-hez) képest.

Mindkét esetben azon befektetők számára kiszámíthatatlanná válik az Euróban nyilvántartott befektetéseik értéke, akik magát az Euró-zóna szétesését akárcsak távoli lehetőségként is figyelembe veszik.

3. sz. forgatókönyv

A harmadik út a tagállamok közötti gyors fiskális kiegyezés, amellyel párhuzamosan a periférikus országok is teljesíteni képesek a pénzügyi céljaikat. Az Európai Központi Bank segítséget nyújt a likviditási problémákra, így maga az Euró is megmarad. Ezzel a bizalom helyreáll, és az Euró-zóna a világ talán legerősebb gazdasági teljesítményére lesz képest, hiszen arányaiban az USÁhoz képest jóval kevesebb adóssága van, mivel nem hitelből valósította meg a válságból történő kilábalást.

Konklúzió:

Sokan mondhatják, hogy az Euró felbomlása talán felgyorsítja a veresenyképesség szükségessé vált javítási folyamatait az egyes országokban, szemben az Euró-zónán belüli lassabb folyamatokkal. Ez igaz lehet, azonban rendezetlen feloszlás három nagyon hátrányos kockázatot is hordoz magában.

1. Hatalmas elmozdulások alakulhatnak ki az egyes országok devizáinak értékei között, amely kaotikus és jelentős mértékű vagyon és bevétel elmozdulást eredményezhet. Ennek a folyamatnak a vesztesei valószínűleg gyorsabban csökkentenék a kiadásaikat, mint a nyertesek növelnék a saját ráfordításaikat, így összeségében jelentős keresletcsökkenés alakulna ki.
2. A legnagyobb vesztesek közé tartoznának a Német és Francia bankok, amelynek komoly kintlévőségeik vannak pl. Olaszországban, amelyek elértéktelenednek. Egy ilyen finanszírozási sokk a jelenlegi gazdasági helyzetben további nehézségeket okozna.
3. Ha végsősoron maga az Euró is megszünne, akkor évekig tartana az Euróban megkötött szerződések rendkívüli jogi komplikációinak letisztázása, amely időszak alatt a nemzetközi kereskedelem finanszírozása bizonytalan időre felfüggesztésre kerülhet.

A fenti kockázatokra tekintettel érthetővé válik, hogy mennyire fontos és sürgős lenne a 3. sz forgatókönyvben megfogalmazott tagállamok közötti gyors megállapodás, és jól látható az is, hogy Magyarországnak is ez lenne leginkább az érdeke.

2012. január 19. csütörtök

Platt véleménye szerint még mindig komoly optimizmus uralkodik a befektetők körében atekintetben, hogy valamilyen megoldást fognak találni az Európai Unió válságának megoldására, de az a folyamat, hogy az állampapírok hozama folyamatosan emelkedik, jelentősen megdrágítja a tagállamok finanszírozási költségeit. Alapvető különbség az USA és az EU pénzügyi működése között hogy addig, amíg az Egyesült Államok bármely állama segítségre szorul, a többi közösen képes pénzügyi segítséget nyújtani, addig Európában a határokon átívelő pénzügyi támogatás a tehetősebb és a feltörekvő tagállamok között bizony egyre kevésbe működőképes.

Platt véleménye szerint a gazdasági helyzet jelentősen rosszabb a 2008-asnál, mert az európai kormányok egyre szigorúbb szabályok alapján igyekeznek adósságaikat csökkenteni amellett, hogy lejáró hiteleik refinanszírozásának költségei jelentősen meghaladják gazdasági növekedésük potenciálját.

Befektetéseikkel kapcsolatban a riport során az is kiderül, hogy a Bluecrest válsághelyzet minden nehezen értékesíthető terméket kerül, a legfontosabb szempont számukra jelenleg a kockázatkerülés, amelyre vonatkozóan az EU-n belül kizárólag a német állampapírokat tartják elfogadhatónak. A kockázatosabb pénzpiaci befektetésekhez kizárólag krízis után kívánnak visszatérni, ez a stratégia számukra 2009-ben is több mint 60%-os hozamot eredményezett.

A riport teljes terjedelmében elérhető:

http://www.bloomberg.com/video/82844828/

2011. december 15. csütörtök

Az amerikai szakember szerint a mostani EU csúccsal kapcsolatosan nem várt ugyan áttörést a piac, azonban a jelek szerint még az ennél is kevesebb konkrét eredménnyel záruló találkozót követően a befektetők elfordulnak Európától.

A válságból történő kilábalás érdekében vannak ugyan tervezett lehetséges megoldások, beavatkozási kisérletek, azonban a konkrét lépések hiányában a gyakorlati hatások egyelőre még nem egyértelműen láthatóak. A PIMCO szerint nemcsak középtávú tervekre van szükség, hanem olyan rövidtávú lépésekre, amelyek a tervek teljesíthetőségét megalapozzák.

Andrew Ball kiemelte azt is, hogy ugyan mostanában sokat hallani a hitelminősítők szerepéről egy adott régió/ország piaci megítélésével kapcsolatban, azonban a minősítők véleményénél sokkal fontosabb a piaci befektetők adott területtel kapcsolatos véleménye. Erre vonatkozóan műsor említést tesz Franciaország helyzetéről, amelynek csőd esetére köthető biztosítás költségét kifejező CDS mutatója ma meghaladja a Fülöp-szigetekét illetve Indonéziáét is.

Mivel az Európai Unió országai egyelőre képtelenek átfogó megegyezésekre jutni, ez nem csak a periféria országaira (pl.: Görögország) van egyre súlyosbodó piaci hatással, hanem befolyásolja olyan erős tagállamok megítélését is, mint Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország. Ebből a szempontból valóban kérdéses, hogy ha a még mindig vezető gazdasági hatalommal bíró USA már nem „AAA” minősítésű, akkor vajon Franciaország meddig maradhat az.

A teljes riport megtekinthető az alábbi címen:
http://www.bloomberg.com/video/82825590/

2011. december 15. csütörtök

Egyre szélesebb körben válik világossá, hogy a gazdasági környezetünk az elmúlt években jelentősen megváltozott és ez mára már a mindennapjainkat is érinti. Sajnos a jelek szerint senki nem maradhat teljesen független a mindannyiunkat körülvevő pénzügyi kihívásokat illetően.

Az elmúlt évtizedek során egyre növekvő mértékben árasztották el a piacokat könnyen hozzáférhető, és látszólag megfizethető hitelkonstrukciókkal, amely eredményeképpen mára fenntarthatatlan módon adósodtak el a gazdaság szereplői csakúgy, mint maguk az országok.

A kialakult helyzetben sajnos mind a kormányoknak mind pedig az egyéneknek nem igazán marad más lehetősége, minthogy a hiteleiket valamilyen módon csökkentsék, és hogy megpróbálják elkerülni a fizetésképtelenséget, azaz a nagyobb mértékű pénzügyi összeomlást. Ez a hitelcsökkentési folyamat bizonyos helyeken (Japán) már évtizedek óta tart, ellenben globális mértékben csak 2008 óta bontakozik ki ennek szükségessége.

A hitelek kivonását illetően azonban nem egyenlő eséllyel indulnak a gazdasági élet különböző szereplői, amely gyakran az egyének számára a legnagyobb terheket eredményezi. Könnyen belátható ugyanis, hogy egyre nehezedő refinanszírozási környezetben a kormányok (vagy például közösségi vezetők a tagállamokkal szemben) egyre szigorúbb pénzügyi feltételeket szabnak a befizetőik számára, legyen az versenygazdasági szereplő, vagy éppen maga a lakosság.

Ez növekvő adóterheket jelent elsősorban, azonban nem zárhatjuk ki sajnos a korábban felhalmozott vagyon jelentős értékvesztését sem. Erre tipikus példa, hogy ha a korábbi nyereségünket ingatlanba és részvényekbe helyeztük, akkor bizony az egyre rosszabb gazdasági környezet hatására mind a részvénycsomagunk piaci értéke, mind pedig az ingatlanunk eladhatósága jelentős mértékben csökkenhet. Ennek eredménye széleskörben megfigyelhető napjainkban: egyre növekszenek adóterheink, és ezekkel együtt a meglévő hiteleink költsége is emelkedik – sajnos azonban a korábban felhalmozott vagyontárgyaink csak „áron alul” vagy egyáltalán nem értékesíthetőek, így stabil és kiemelkedő bevételek hiányában könnyen likviditási gondok alakulnak ki egyéni szinten.

A gazdaság szereplőinek egyre szélesebb körben megjelenő pénzügyi problémái belátható módon negatív hatással vannak az államok pénzügyi helyzetére is, és ezáltal egy önmagát erősítő folyamat veszi kezdetét, amely próbára teszi a korábban megszokott pénzügyi megoldásainkat is. Hogyan készülhetünk fel tehát egy olyan világra, amelyben a populáció exponenciálisan növekszik, de a rendelkezésre álló erőforrásaink egyre csökkennek – ennek ellenére egy állandó növekedésen alapuló gazdasági modellt igyekszünk fenntartani?

Tekintettel arra, hogy a gyorsan változó gazdasági és pénzügyi kihívásokra egyelőre kevésbé hatékony megoldások születtek (nem véletlenül ismétlődnek ugyanazon pénzügyi problémák a világ különböző pontjain az elmúlt két-három évben), a közeljövőben bizony hirtelen fellendülésre nem számíthatunk, és így az egyének szintjén vagyoncsökkenésre kell számítanunk.

Annak eldöntésére, hogy egy-egy adott esetben mi a legjobb pénzügyi védekezés ez ellen, mindig egyedi elemzés után kereshetünk választ, és a meglévő adatainkra támaszkodva alakíthatjuk ki a lehetséges megoldásokat. Viszont vannak olyan általános lépések, amelyek alkalmazásáról érdemes elgondolkodnia vagyoni helyzettől függetlenül bárkinek.

Az elmúlt időszakban sok neves közgazdász szakember állt elő pénzügyi biztonság megteremtésére vonatkozó javaslatokkal, amelyek közül néhány gyakorlati lehetőséget elemezzük az alábbiakban.

Összefoglaló módon úgy jellemezhetjük az alábbi lépéseket, mint lehetséges megoldásokat arra, hogy a bankrendszer helyreállásáig hogyan csökkenthetjük az egyéni pénzügyi kitettségünket.

2011. december 12. hétfő

Egyre növekvő aranyláz alakul ki lakosság körében – érthető módon, hiszen a nemesfémekbe invesztálás évszázadok óta kedvelt megoldás gazdasági turbulenciák idején. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy ezt is kizárólag kellő körültekintés mellett javasoljuk – lehetőség szerint független szakember segítségét igénybevételével, hiszen az aranybefektetések is egyre több helyen szerepelnek úgy, mint egy lehetséges következő befektetési buborék – az ingatlanok és az internetes cégek mintáját követve.

Ettől függetlenül a könnyen értékesíthető befektetési arany (nemzetközileg minősített finomítókból származó, igazolással ellátott aranytömbök, lapkák vagy érmék) valóban előnyös lehet az alábbi esetekben:

a.) Negatív kamatok esetén: azaz amikor a bankbetétek (a költségek és adó figyelembe vételével) már kevesebb profitot hoznak, mint ahogy az adott deviza értéktelenedik. Ez kifejezetten fennáll ma az USD, EUR, CHF alapú befektetések esetén, de véleményünk szerint Magyarországon sem a legkielégítőbb megoldás a bankbetétek felhalmozása. Mindaddig, amíg a betéti kamatok valójában negatív pénzügyi eredményt produkálnak, az arany továbbra is vonzó befektetési forma marad sok ember számára.

b.) Bizonytalan pénzügyi politika esetén: 2009 óta minden eddiginél nagyobb mértékben nyomtattak friss pénzeket a központi bankok, hogy ezáltal csökkentsék a kereskedelmi bankszektor veszteségeit, amely sajnos könnyen vezethet oda, hogy egyes devizák jelentős mértékben veszítenek értékükből a többihez képest.

c.) Bizonytalan fiskális politika esetén: a világ tartalékdevizája (USD) olyan kormány irányítása alatt áll, amely kiadásai 40%-al meghaladják a bevételeit, GDP arányában 10% körüli deficittel bír, és több ezermilliárdos mérlegen kívüli kötelezettséget vállalt. A több mint 15 trillió dollárt meghaladó államadóssága miatt félő, hogy hosszabb távon a dollár leértékelődik, vagy akár elveszíti központi szerepét a csökkenő gazdasági háttér miatt.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a befektetési arany vásárlása/eladása során az érték 3-5%-át számítják fel költségként, sőt egyes termékek esetén nem ritka a 10% feletti vétel-eladás árfolyamkülönbség egy adott napon. Egy aranybefektetés nem fizet kamatot (ugyan ÁFA és nyereségadó sem terheli), ezáltal profitot kizárólag a költségek levonása utáni árfolyamnyereség jelenthet, amely hosszabb távra történő befektetés esetén a múltban valóban kedvező volt, viszont ez még nem garancia a jövőre nézve. Ezért nem javasoljuk a megtakarítások nagy részét aranyban tartani, azonban 5-10% körüli arány sok tapasztalt befektető portfoliójában megtalálható.

2011. december 12. hétfő

Sajnos az elmúlt években egyre többször hallunk a bankrendszer problémáiról, amelynek hatásai mára begyűrűztek a hétköznapokba. A hitelezési válság (amely egyben egy szabályzási válság is) szűkítette a lakosság számára a megfizethető kamatú hitelek elérhetőségét, és a bankközi piacok növekvő bizalmatlansága pedig megnehezíti a meglévő hitelek visszafizethetőségét, hiszen a bankok igyekeznek az ügyfeleikre hárítani az emelkedő költségeket.

A kialakult helyzet a meglévő megtakarítások szempontjából elsősorban negatív kamatot eredményezett (azaz a bankbetétek hozama a költségek és adók levonása után nem éri az infláció mértékét), de sajnos mára már nem zárható ki rendszerszintű problémák kialakulása sem, amely átmenetileg hozzáférhetetlenné teheti az elektronikus formában tárolt pénzeszközeinket.

Tekintettel arra, hogy a pénzünk a bankban egyre kevesebb hoz, ezért a bankrendszer stabilitásának helyreállásáig javasoljuk, hogy legalább 3 havi szükségleteinknek megfelelő készpénzzel rendelkezzünk, hiszen az így elveszített kamat nem nagy ár ahhoz képest, hogy egy esetleges bankcsőd esetén kétséges a pénzünkhöz még időben történő hozzáférésünk. (Figyelembe véve, hogy bankbetétekre vonatkozó állami garanciák valóban működnek)

Görögországban ebben az évben már igencsak tetten érhető volt ez a folyamat, hiszen idén eddig több mint 30%-al csökkent a banki megtakarítások száma, amely az emberek növekvő bizalmatlanságából adódik.

Forrás: http://www.spiegel.de/international/europe/0,1518,802051,00.html

2011. december 12. hétfő

Sokunk számára elengedhetetlen a bankszámlák használata a mindennapjaink során, viszont a különböző bankok eltérő kockázati helyzetben vannak. A tengerentúlon 2008 óta számos nagybank állami segítségre szorult (amellett, hogy kisebb bankok százai mentek tönkre), és Európában is egyre többet hallani ennek szükségességéről.

Ebből a szempontból fontos, hogy megtakarításainkat ne csak egy intézmény kezelésére bízzuk, hanem igyekezzünk legalább három különböző bankban elhelyezni azokat. Ezzel nagymértékben javítjuk az esélyünket arra vonatkozóan, hogy váratlanul romló gazdasági helyzetben is legalább részlegesen hozzáférhetünk megtakarításainkhoz. Nagyobb összegű megtakarítások esetén pedig azért is különösen fontos ez a lépés, mert az Országos Betétbiztosítási Alap az alábbiak szerint biztosít állami garanciát:

•  A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után.
• A törvény a kifizetés felső értékhatárát betétesenként százezer euróban határozza meg és az OBA forintban fizeti ki.
• A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik a törvény szerinti összeghatárig.

Jelentősnek ítélt országkockázat esetén javasoljuk, hogy egyes bankszámláinkat más-más országban nyissuk meg, természetesen figyelembe véve, hogy például ne ugyanazon osztrák pénzintézetnél nyissunk számlát, amelynek magyarországi leányánál már tároljuk megtakarításaink egy részét.

2011. december 12. hétfő

Nyilván a környezetünkben egyre többen jövendölik a hamarosan bekövetkező gazdasági összeomlást, azonban a pénzpiaci, politikai és gazdasági helyzet annál sokkal komplexebb, minthogy ennek bekövetkezése ennyire előre és egyértelműen meghatározható legyen.

Az is tény azonban, hogy vannak olyan befektetési formák, amelyek mára már túlzott strukturális kockázatot hordoznak – ilyenek például a különböző befektetési alapok, származtatott pénzpiaci termékek, vagy esetleg megtakarításaink tőzsdei részvényekbe történő nagymértékű befektetése. Egyszerűen a könnyű hozamelérés időszaka lejárt, hiszen a pénzpiaci befektetések illetve az ingatlanok értékének elmúlt évtizedben jellemző töretlen növekedése megállt – és különböző mértékű érték-korrekciók zajlanak szinte minden eszköz esetében.

A piacokon zajló fordulat belátható módon viszont komoly veszélyeket jelent azok számára, akik korábban – széleskörű ismeretek hiányában – szerencsés befektetőnek mondhatták magukat. Ma szükség van arra, hogy befektetéseinket közvetlen módon kontrolláljuk (nem pedig egy befektetési alapokon keresztül) illetve, hogy az adott befektetés kockázatait teljeskörűen megismerjük.

A megfelelő ismeretek hiányában a kockázatok feltérképezésére független szakértő bevonását javasoljuk, tekintettel arra, hogy számos pénzpiaci termék forgalmazása során az ügyfeleket nem teljeskörűen tájékoztatják az értékesítők – hiszen az eladásban érdekeltek és nem nyereségben.

Gyakorlati példaként említhető, hogy amíg egyszerű megoldásnak látszik egy befektetési alapba helyezni a pénzünket, vajon van-e lehetőségünk kontrollálni, hogy mikor, mibe is fektetik a tőkénket? Nincs – erről az alapkezelő dönt, ugyan a megfelelő keretek között, de lássuk be, hogy nincs ráhatásunk a pénzünk pontos felhasználását illetően.

Mit tehetünk, ha nem vagyunk elégedettek az alap teljesítményével? Természetesen kivesszük a pénzünket. A kérdés, hogy mennyit és mikor tudunk kivenni? Egyre többször tapasztalni ugyanis, hogy ha szeretnénk hozzáférni a különböző alapokba helyezett pénzünkhöz, akkor

• napokig, hetekig várnunk kell a kifizetéssel
• addig nem ismert, „apróbetűs” költségek csökkentik a kifizetésünket,
• és nagymértékű kivétek esetében (pl. ingatlanalapok) egyszerűn befagyasztják a kifizetéseket, arra hivatkozással, hogy a kényszerértékesítés az egész alap működését kockáztatja.

És mi történik, ha az alapkezelő intézmény/bank fizetésképtelenné válik? Sajnos az Országos Betétbiztosítási Alap ilyen esetben nem téríti meg veszteségeinket, hiszen az a betétekre vonatkozik, nem pedig származtatott befektetésekre.

Tehát egy ilyen befektetés úgy jellemezhető, mintha egy olyan autóba utaznánk, amelynek nincs kormánya (nem mi határozzuk meg, hogy mikor és milyen irányba haladjunk), nincs vagy nem jól működik a féke (korlátozott módon tudunk kifizetéshez jutni), és nincs biztonsági öv, illetve balesetbiztosítás sem (esetleges veszteségeinket nem térítik meg).

2011. december 12. hétfő

A 2008 óta kialakult válság során sok esetben bebizonyosodott, hogy egyedi befektetőként nem láthatjuk a színfalak mögötti folyamatokat tisztán (pl. különböző bankok tényleges veszteségei, vagy a kormányok „mérlegen kívüli” kötelezettségvállalásai), így sok esetben lehetséges problémakezelés, és a kialakított megoldások sikeressége is inkább remény számunkra, mint bizonyosság.

Sajnos egyre inkább az látszik kibontakozni, hogy a válság átfogó megoldása egyre tovább húzódik, és hogy a korábbi nagy gazdasági növekedések, könnyű nyereségfelhalmozás immár a múlté.

Az AKTA Zrt. munkatársai azon dolgoznak, hogy ügyfeleink számára mindig olyan javaslatokat tegyünk, amelyek a befektetésekre vonatkozó kockázatokat átláthatóvá teszik, az eddig megszerzett vagyont a leginkább képesek megvédeni várható kihívásokkal szemben (növekvő adózás, értékvesztés), és független tanácsadóként segítsünk jó döntéseket hozni az eddig felhalmozott megtakarításokra, vagyonra vonatkozóan.

2011. december 12. hétfő

]]> http://aktazrt.hu/hirek/hogyan-keszuljunk-fel-a-jovore-6-resz/feed 0